Megjelent a kormány rendelete a 2014-2020 közötti programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, a pályázóknak sok, számukra fontos változással kell számolniuk.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a kormány október 10-én kiírt pályázati felhívásaival, amelyekre november 10-12-től lehet benyújtani a pályázatokat, lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési időszak.

A korábbi szabályozáshoz képest számos módosítás történt annak érdekében, hogy egy igazságosabb pályázati rendszer jöjjön létre és a pályázók könnyebben férhessenek hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek az Európai Unió és a magyar költségvetés társfinanszírozásával nyílnak meg számukra a Széchenyi 2020 program keretében.

Az egyik fontos változás, hogy az eddig egymástól teljesen külön kezelt forrásokat egy jogszabály kezeli, függetlenül attól, hogy melyik uniós alapra – kohéziós, felzárkóztatási pénzek, vidékfejlesztési források, halászati támogatások – pályázik valaki, ugyanabban az eljárásrendi típusban kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes pályáztatási folyamatot.

Jelentősen csökkent továbbá a pályázatokra rakódott költségek köre. A helyettes államtitkár szerint korábban nem volt ritka, amikor egy-egy pályázat esetében akár a 40 százalékot is elérte azon költségtípusok köre, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz voltak szükségesek, mint például a gépvásárlás vagy egy gyár megépítése, hanem az azt kiegészítő egyéb szolgáltatásokról – jogi tevékenység, projektmenedzsment, pályázatírás, kommunikáció, műszaki előkészítés – szóltak. A kormány a költségek mértékét 12,5 százalékban maximálta, ennek köszönhetően több pénz jut a projektek megvalósítására.

A korábbi időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – amely önálló kormányzati szerv volt – és a szakpolitikáért felelős minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, hiszen a fejlesztések végrehajtásához európai uniós forrásokat kellett felhasználni, de ezek fölött nem a szaktárcák rendelkeztek, hanem az ügynökség. Ezért az új rendszerben a kormány a szakpolitikai felelősséggel rendelkező minisztériumokhoz telepítette a fejlesztési források felhasználásának a felelősségét is. Tehát egy kézben van a szakmai döntési kompetencia és a fejlesztési források felhasználásának a lehetősége.

A kiszámíthatóság is nagyon fontos szempont volt. Annak érdekében, hogy minden egyes pályázói kör – függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, gazdasági szereplő vagy esetleg civil szervezet – megfelelő időben értesüljön arról, milyen pályázati kiírások lesznek meghirdetve, arra fel tudjon készülni és a legjobb minőségű pályázattal tudjon versenybe szállni, a hétéves fejlesztési időszak éves fejlesztési rendszerekre bomlik. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el és hirdeti meg mindig a következő évre vonatkozóan. Így a pályázók egy évre előre tudhatják, hogy milyen pályázati kiírások fognak megjelenni.

Korábban egy cégnek ugyanolyan eljáráson kellett keresztülmennie, mint egy állami szervezetnek, holott az állam a pályázati források kiosztója és felhasználója is. Ezért ott, ahol közfeladatú fejlesztés történik az oktatási, egészségügyi, szociális infrastruktúrában, a kormány jelentős állami kapacitásokat szabadít fel azzal, hogy más típusú rendben helyezi ki a forrásokat. Két állami fenntartású iskolának például nem kell vetélkednie egymással, hanem az állam meghatározza azt a szintet, amelyet egy oktatási intézménynek az ország bármelyik régiójában teljesítenie kell, és kvázi normatív alapon adja oda addig ezeket a forrásokat, ameddig minden oktatási intézmény el nem éri az általános szintet. Ugyancsak a pályázók életét segíti a helyettes államtitkár szerint az átalányalapú elszámolás is. Ez azt jelenti, hogy egyes költségek esetében nem kell számlákat becsatolni, hanem a pályázaton megnyert források bizonyos százalékáig átalányalapon számolhatnak el a pályázók. Ezeket a technikai költségeket a pályázaton megnyert forrás többi részének a lehívásával arányosan hívhatják le.

Csepreghy Nándor kiemelte: jelentős segítséget jelenthet a vállalkozóknak az is, hogy nemcsak a pályáztatás folyamatát egyszerűsítette a kormány, hanem a likviditási gondok megoldásában is segítséget nyújt azzal, hogy a pályázók magasabb önerőt igényelhetnek egy-egy győztes pályázat aláírását követően. Megváltoztatták az elszámolás rendszerét is, a vállalkozásoknak később kell betenniük az adott projektbe a saját erejüket, mint eddig. Így egy ideig csak a támogatásból finanszírozható a beruházás. Ez segít létrehozni azt az eszközállományt, ami fedezetet biztosít egy későbbi piaci hitelhez a beruházás befejezéséhez, ha a vállalkozásnak nincs önrésze vagy az nem megfelelő mértékű.

Forrás: MTI

A Kormány 272/2014 (XI. 5.) Korm rendelete a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból támogatások felhasználásának rendjéről szóló rendelet elérhető a Magyar Közlöny 151.-ik számában, vagy pedig az alábbi letölthető fájl pontra kattintva.

2014. szeptember 11-én Magyarország kormánya aláírta a következő 7 évre szóló Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottsággal, és ezzel formálisan kezdetét vette az új, 2014-20-as fejlesztési időszak. Az új periódus nyitányaként október 10-én kilenc új kiírás jelent meg 116,5 milliárd forintos támogatási keretösszeggel.

A kormány foglalkoztatási célkitűzéséhez kapcsolódóan Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését segítő pályázatának célja az atipikus foglalkoztatási formák és a rugalmas munkaszervezés elterjesztése, a munka és a magánélet összehangolása, valamint a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatásának növelése. A felhívás 4 milliárd forint forráskerettel jelent meg.

Szintén e célkitűzést szem előtt tartva jelent meg a GINOP ifjúsági Garanciaprogram 36 milliárd forintosa keretösszeggel, amelynek lényege, hogy képzési lehetőséget biztosítson, vagy a munka-erőpiaci beilleszkedéséhez segítséget nyújtson azon 15-25 év közötti fiatalok számára, akik nem tanulnak, illetve nem dolgoznak. A program célja, hogy speciális, személyre szóló segítséget kaphassanak a rászoruló fiatalok.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a mikro-, kis-, és középvállalkozások gazdasági szerepének erősítésére, ennek érdekében a fiatalok vállalkozóvá válását 4 milliárd forinttal támogatja, a kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítésére és eszközbeszerzésére 8,5 milliárd forintot nyitott meg, a kereskedelem fejlesztésére és a piacnyitás támogatására pedig 1,5 milliárd áll rendelkezésre.

A GINOP fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázata /http://palyazat.gov.hu/doc/4386/ maximum 100 százalékos támogatási intenzitással a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 18-30 éves) fiatalok felkészítését támogatja saját vállalkozásuk indításában, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret- és készségfejlesztéssel, valamint a vállalkozásuk induló költségeihez nyújtott pénzügyi támogatással.

A GINOP kis- és középvállalkozások ipari kapacitásbővítését /http://palyazat.gov.hu/doc/4387/ támogató pályázata vissza nem térítendő támogatást nyújt a fejleszteni kívánó feldolgozóiparban tevékenykedő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások számára. A beruházás keretében lehetőség nyílik eszköz-és géppark fejlesztésre, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására.

A GINOP-ban a piacnyitás támogatására megjelenő kiírás elsősorban azon mikro-, kis- és középvállalkozások külföldi piacokra való kijutását segíti, amelyek magas feldolgozottságú, végfogyasztásra szánt termékeket állítanak elő.

A kormány derogációs kötelezettségeinek eleget téve ivóvízminőség-javítását célzó, valamint szennyvíz-elvezetés és –tisztításhoz kapcsolódó támogatási konstrukciókat hirdettünk meg mintegy 58,7 milliárd forint keretösszegben.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Szennyvíz elvezetés és- tisztítás szennyvízkezelés megvalósítására irányuló felhívása keretében a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetése, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítása, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezése kerül támogatásra.

A KEHOP Ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására irányuló kiemelt felhívásának célja a lakosság számára a 98/83/EK irányelvben előírt minőségű egészséges ivóvíz biztosítása.

A kormány az egészségügyi ágazat tekintetében célul tűzte ki az egészségügyi humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2,5 milliárd forint keretösszegű kiemelt felhívásának alapvető célja, hogy lehetőséget adjon az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó ápoló és asszisztens szakképesítésű, de további szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi szakdolgozók képzettségének fejlesztésére, OKJ-s ápolói képesítés megszerzése céljából.

A szintén EFOP keretében meghirdetett 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó kiemelt felhívás a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása érdekében képzésekkel és támogató szolgáltatásokkal járul hozzá az óvoda és családi napközi esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítéséhez, kiemelt figyelemmel a hátránycsökkentő szerep eredményes megvalósítására.

A felhívásokkal kapcsolatos további információkról a Széchenyi 2020 Ügyfélszolgálat elérhetőségein érdeklődhet (http://palyazat.gov.hu/telefonos_ugyfelszolgalat).

Egy hónappal azt követően, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke aláírták az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok. “Ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” – hangsúlyozta Lázár János pénteken az MTI-nek.

 A ma megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyalunk az Európai Bizottsággal az új operatív programokról. Mint azt Lázár János aláhúzta: az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, jelezve ezzel is azt a paradigmaváltást, hogy a kormány a forrásokat a közvetlen gazdaságfejlesztés eszközének tekinti. „Az ország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer tessék-lássék módon kezelje az uniós pénzek nyújtotta óriási lehetőséget.

 Az elmúlt hónapok vitáinak volt célja és van eredménye, hiszen Magyarország az unió 28 tagállamából a második legtöbb pénzt tudta kialkudni polgárai számára. „Ezt a pozíciót kemény tárgyalásokon értük el, de ezzel még nem fejeztük be a munkát. Saját eddigi szabályainkon is változtatnunk kell. A fejlesztéspolitika végre valóban a fejlesztésekről, és azok letéteményeseiről, a pályázókról fog szólni. Az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége” – mondta Lázár János.

 Átláthatóságot és kiszámíthatóságot vár a miniszter mindenkitől, aki részt vesz a források kihelyezésében. „Az a cél, hogy ne csak mi tudjuk, igazságosan osztjuk el a forrásokat, hanem a pályázók is azt érezzék, hogy senki sincs kivételezett helyzetben. Ha születik is olyan döntés, amely kedvezőtlen egy vállalkozóra nézve, akkor az igenis tudja és értse, hogy miért nem kapott támogatás.” A Kormány által tegnap bejelentett eljárásrendi változások pont ezt a célt szolgálják.

 Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mint pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a non-profit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül.”

A pályázatok a 2014-2020-as időszakra a palyazat.gov.hu honlapon érhetőek el.