2014.május 10-én  a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete munkaszervezeténél a személyes ügyfélfogadás technikai okok miatt szünetel.

A fenti időszakban telefonos, e-mail-es ügyeletet tartunk, az alábbi elérhetőségeken:

Barta Ágnes : 06 306402405

E-mail cím: jaszsagi.kistersegi@gmail.com

Megértésüket megköszönjük!

A magyar agrárium haszonélvezője az uniós tagságnak, az EU többéves költségvetésében Magyarország nettó kedvezményezetti státuszt élvez, amelyből az agrárium is nagymértékben részesedik – értékelte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére Magyarország uniós tagságának elmúlt egy évtizedét.

Hozzátették, az ország dobogós helyezést ért el a befizetések, illetve a kapott támogatások szaldójának egyenlegét nézve. A 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást fizettek ki az ágazatban, a csaknem 10 éves periódusban a források 70 százaléka származott uniós forrásból. A 2014-2020-as időszakban pedig a nettó egyenleg e területen 25 milliárd euró lesz – folyó áron mintegy 7500 milliárd forint -, ami csaknem négyszerese az ország által befizetett összegnek.

Az uniós tagság első évtizedében jelentősen nőtt az ágazat termelése és jövedelmezősége is Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása az EU átlagnál 2 százalékponttal gyorsabban növekedett 2004 és 2013 között. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 67 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem – részben a támogatások nagymértékű növekedésének köszönhetően – 128 százalékkal bővült. Ennek következtében az ágazat termelési érték arányos jövedelmezősége háromszorosára, tőkearányos nyeresége pedig kétszeresére emelkedett.

Ebben az időszakban a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, felborult a növénytermesztés és az állattenyésztés korábbi évekre jellemző egyensúlya, a növénytermesztés részesedése az utóbbi években közel kétharmad volt. Ez szakértők szerint csak részben tudható be az uniós támogatásoknak, legalább olyan fontos tényező a piacnyitás következtében felerősödő verseny, amely nehéz helyzet elé állította a technológiai lemaradással és jövedelmezőségi problémákkal küzdő magyar állattenyésztőket.

Az uniós csatlakozás eredményeként a magyar agrárium számára tekintélyes költségvetési transzfer lehetősége nyílt meg, a közösségi források megnövelték az ágazati költségvetés mozgásterét. Stabilizálódott a gazdák jövedelemtermelő képessége, és nőtt az ágazat a versenyképessége, hatékonysága.

Az agrártámogatások jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években a rendszerváltás óta a legstabilabb pénzügyi mutatókat produkálta. Példaként hozta a VM: a mezőgazdaság adózás előtti eredménye rekordszintet ért el, 150 milliárd forinttal. A támogatásoknak köszönhetően az uniós csatlakozást követően 2006 kivételével minden évben pozitív volt a nettó beruházás, ami azt jelenti, hogy a pótló beruházásokon kívül kapacitásbővítések, technológiai fejlesztések is történtek. Emellett a támogatások részben ellensúlyozták a gazdasági válság hatását, így a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is történtek fejlesztések.

A közvetlen támogatások hatása pozitívan hatott a gazdálkodás stabilitására elsősorban a növénytermesztésben. Ez tükröződik a gazdaságok likviditásának látványos javulásában, valamint a saját tőke meredek emelkedésében. A saját tőke összege 2004 és 2012 között közel a kétszeresére, hektáronként 854 ezer forintra nőtt, aránya pedig 70 százalékról 82 százalékra emelkedett.

A tárca az ágazat támogatására 2004-ben 155,9 milliárd forintot fordított, amelynek 86 százalékát nemzeti forrásból finanszírozta, az uniós hozzájárulás mindössze 14 százalék volt. A VM-nél megjegyezték, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ekkor még – felkészületlensége okán – nem tudott területalapú támogatást fizetni.

Egy évvel később, 2005-től kezdődően a területalapú támogatások kifizetésének megkezdésével több mint duplájára emelkedett a kifizetett összeg nagysága. Majd 2007 után a vidékfejlesztési programok beindulásával további jelentős emelkedés következett be. A közösségi források aránya évről évre növekedett, míg a hazai források szerepe lecsökkent, tehermentesítve ezzel a nemzeti költségvetést.

2014-re a kezdeti arányok gyökeresen megváltoztak. Az idén a mintegy 725 milliárd forintos tervezett agrár és vidékfejlesztési támogatás már 80 százaléka érkezik az Európai Unió költségvetéséből, és csak 20 százaléka hazai finanszírozás.

A VM hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek érvényesítésében vannak jelentős sikerek, de kudarcok is. Az utóbbira az egyik legismertebb példa az uniós cukorreform és annak súlyos következményei a magyar cukoriparra.

A sikerek közül az egyik legfontosabb a most zárult közös agrárpolitikai reform, amely 2020-ig kijelöli az európai mezőgazdaság szabályozási és pénzügyi kereteit. Sikerült a közös agrárpolitika (KAP) csökkenő forrásaiból egy, az előző ciklusénál nagyobb magyar szeletet kihasítani. Emellett az úgynevezett zöldítési kötelezettség kellően kiegyensúlyozott és “termelőbarát” lett, a fiatal agrárvállalkozók kiemelt támogatási lehetőségen keresztül a mezőgazdaságban oly fontos generációváltást jelentően lehet segíteni – tartalmazza a VM összegzése.

Tisztelt Ügyfeleink!

Az alábbi módosításokra szeretnénk felhívni a figyelmét a rendezvényekre vonatkozóan a 35/2013. (V. 22.) VM rendelet alapján:

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet (a továbbiakban: 35/2013. (V. 22.) VM rendelet az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet az alábbiak szerint módosította:

A 35/2013. (V. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1) bekezdésében meghatározott időszakoktól eltérően január 1. és június 30., valamint augusztus 1. és december 31. között elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. A kérelemhez csatolandó dokumentumokat szkennelés útján előállított formában kell csatolni a kérelemhez. A kifizetési kérelem benyújtása és a kifizetési kérelem alapján indult eljárás során a 13. § (2) bekezdés és a 15. § (2)–(9) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

A 35/2013. (V. 22.) VM rendelet 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a 3. § (9) bekezdése szerinti 6 hónapos, valamint a Vhr. 24. § (1) bekezdése szerinti 9 hónapos határidő akkor telik le, amikor nem áll nyitva kifizetési kérelem benyújtási időszak, akkor a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követően megnyíló első benyújtási időszak megnyílásától számított 1 hónapon belül is nyújtható be kifizetési kérelem.”

Amennyiben a 35/2013. (V.22.) VM rendelet 2. § (3) bekezdés d)-f) pontjára irányul, úgy az első kifizetési kérelem benyújtására a 9 hónapos határidő vonatkozik!

A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B § (1) bekezdésétől eltérően június 30-ig lehet benyújtani, továbbá ha a hat, illetve a kilenc hónapos határidő akkor telik le, amikor nem áll nyitva kifizetési kérelem benyújtási időszak (július), úgy a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követően megnyíló első benyújtási időszak első hónapjában (augusztus) is lehet kifizetési kérelmet benyújtani. Ennélfogva a levelében felvázolt problémakörre a módosítások megoldásul szolgálhatnak.