Tájékoztató

Emlékeztető – LEADER (ÚMVP IV. intézkedéscsoport) célterület tervezésével kapcsolatos képzésről

Helyszín: Budapest, XIV. kerület, Róna utca 177-179.; VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola

Időpont:

A képzés eseményeinek rövid ismertetése:

2011. március 29-én, Budapesten került megrendezésre a LEADER (ÚMVP IV. intézkedéscsoport) célterület tervezésével kapcsolatos képzésre. A HVS tervezés második szakaszát jelentő feladattal kapcsolatos képzést az IH (Vidékfejlesztési Minisztérium), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével, a Dél-Dunántúli, Észak-Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régiók LEADER Akciócsoportjai számára szervezték.

Dr. Eperjesi Tamás a VM VKSZI igazgatója köszöntötte a megjelenteket, elmondta, hogy most először kerül megrendezésre ilyen képzés ahol több régió együttesen képviselteti magát. Mindezek után ismertette a képzés mentetét: a délelőtti szekcióban elméleti előadások lesznek. 3 előadásra kerül majd sor: első részben Tóth Péter a VM VFF – től fog beszélni a célterület tervezési útmutatóról, majd Peták Ervin a VM PFAF – tól forrástábla kitöltése, változásairól, végül Juhász Ferenc, illetve Matuska Sándor ismertetni fogja a célterület tervezést lépésről-lépésre. Elmondta, hogy a délutáni szekció egy gyakorlati blokk lesz, ahol sor fog kerülni egy célterület tervezésre négy csoportban. A csoportokban HACS, MVH központi és régiós kirendeltségek, valamint a VM képviselői közösen kidolgoznak egy-egy célterületet (komplex, kis értékű, alapjogcím szerint). A képzés befejezéseként a kidolgozott célterületek bemutatására kerül majd sor.

A bevezető sorok után átadta a szót Tóth Péternek, ami a célterület tervezés és ütemezésről tartott előadást. Előadásában elmondta, hogy HACS-oknak a célterületeket árpilis 5-ig meg kell írniuk, majd ezt követően kerül sor a célterület egyeztetésekre, amelyek 3 vagy 4 csoportban párhuzamosan történnek, előzetesen összeállított beosztás alapján, amelyről a HACS-ok a beszámolói felületen értesítést kapnak.

Minden egyeztető csoport munkájában a 2 HACS képviselőn kívül részt vesz 1 fő a központi MVH, 1 fő az MVH RIK, valamint 1 fő az IH részéről.

A célterület tervezéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezés során az adott célterületeken belül ne legyenek ellentmondások. Példának említette, hogy az elszámolható kiadások, illetve a támogatható tevékenységek ne térjenek el egymástól.

Értékelési szempontoknál megemlítette, hogy az objektivitás feltételei az objektívan ellenőrizhető kritériumok alkalmazásával valósíthatóak meg. Az objektívan igazolható kritériumoknak két típusa a számszerűsíthető indikátorok, illetve a nem számszerűsíthető indikátorok. Egy adott kritérium mindkét típusnak megfeleltethető attól függően, hogy a célterületben milyen célt tűztek ki az azt megfogalmazó helyi akciócsoport képviselői. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy célterülethez legfeljebb 10 db célterület specifikus pontozási kritérium határozható meg, valamint arra is, hogy a vállalkozásoknál, mint célcsoport esetében csak a tisztán vállalkozási célcsoportra irányuló célterület számít a gazdaságfejlesztési arányba. Előadásában kitért arra is, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekre, településekre vonatkozóan nem kötelező egy meghatározott forrás elkülönítése, de választható ez a megoldás is. Ebben az esetbe két variáció lehetséges: vagy ahelyi akciócsoport egy célterületen belül támogat hátrányos és nem hátrányos helyzetű településeket is. Ebben az esetben kötelező a hátrányos helyzetűként besoroltkistérség, vagy település, mint megvalósítás helye szerint plusz 10 pontot kell beépíteni a célterület értékelési kritérium rendszerébe. Viszont dönthet úgy is a HACS, hogy egy célterületen belül kizárólag a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet szerinti kistérsége(ke)t, vagy a 240/2006 (XI.30.) Kormányrendelet szerinti települése(ke)t kíván támogatni. Befejezésként elmondta, hogy várhatóan az őstermelők is bekerülnek a kedvezményezetti körbe.

Majd az ÚMVP IV. tengelyes intézkedéseknben átadta a szót Peták Ervinnek. Az előadó elmondta, hogy a HACS-ok műköltségeit a 147/2007 FVM rendelet, illetve a 24/2011 IH közleményben közétett kiegészítő forrás szabályozza. Gazdaságfejlesztési intézkedések lehet vállalkozás alapú célterület, vagy egyéb jogcímhez tartozó célterületek közül vannak, amelyíek esetében a kedvezményezettek nem vállalkozók, de a projektek célcsoportja kizárólag vállalkozók, vállakozások. Célterületeknél felállítható rangsorok lehetnek vegyes rangsor, ebben az esetben mindkét terület esetében van meghatározva rendelkezésre álló forrás, illetve fel lehet állítani rangsor csak LHH-ra, illetve csak nem LHH-ra.

A következő előadó Juhász Ferenc volt, aki a HACS-ok számára kiküldött Leader célterület tervező Excel táblázat kitöltéséről tartott előadást. Elmondta, hogy ez a táblázat csak ideiglenes segítség az akciócsoportoknak, amíg el nem készül a IIER erre vonatkozó felülete. Elmondta, hogy miért is kell IIER-ben dolgoznunk. A célterületek egyenértékűek a jogszabállya. Formai kötöttséget is kell alkalmazni, akkreditált módon történik a célterületek jóváhagyása. A célterületek kihirdetése után minden HACS HPME kataógusa meg fog jelenni az MVH honlapján. Ezek után részletesen kitért az Excel táblázat pontjainak kitöltésére. Kis értékű fejlesztésekre a LEADER HACS számára rendelkezésére álló LEADER fejlesztési forrásának legfeljebb 10 %-a fordítható. Ezen belül a Helyi Akciócsoport dönt arról, hogy egy adott kis értékű célterülethez mennyi forrást kíván rendelni, ezzel is szabályozva a támogatható/támogatni kívánt projektek maximális számát. A kisértékű projektek esetében pontozásra nem kerül sor, a bírálat a pályázatok beérkezési sorrendje alapján történik. Ennél a célterületnél 5 elszámolható költség típust lehet meghatározni. A kis értékű fejlesztések vonatkozásában megítélt támogatási összeg nem haladhatja meg közösségi célú beruházás esetében az 1 millió forintot, vállalkozás alapú fejlesztés esetében az 1 millió forintot, rendezvény esetében a 250 ezer forintot, és képzés esetében a 250 ezer forintot. Komplex projekteknél ismételten felhívták a figyelmünket arra, hogy a komplex fejlesztés nem jogcím, hanem egy célterület alkotási mód, hasonlóan a kisértékű fejlesztéshez. A komplexként meghatározott célterület az alapjogcímhez képest kiegészülhet összesen 5 db elszámolható „speciális” költségtípussal, amelyek között lehetnek valamely egyéb LEADER jogcímhez tartozó költség típusok vagy tetszőlegesen választott egyéb elszámolható költségtípusok. A HACS rendelkezésre álló 10 célterületéből maximum kettő fogalmazható meg komplex fejlesztésként.

A pályázatok benyújtásánál megjegyezte, hogy kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására. Mint eddig is ügyfélkapun lesz lehetőség feltöltésre, amennyiben nem magánszemély a pályázó meghatalmazás útján tudja feltölteni a kérelmét. Technikai közreműködők által is lehetőség lesz feltöltésre, akik a pályázati anyag tartalmáért nem felelősek. Javasolta, hogy a HACS-okat is vonják be ebbe a szerepbe.

A későbbiekben a délelőtti szekció befejező előadója Matuska Sándor volt, aki a kisértékű, illetve a komplex projektről tartott előadást. Elmondta, hogy mint mindenhol a kisértékű projekteknél is szükséges 2 különböző árajánlat bekérése a pályázótól. Mivel ez a célterület az egyszerűségre törekszik javasolta, hogy lehetőség nyílna arra, hogy ne kelljen a pályázónak két árajánlatot bekérnie, hanem a HACS kérjen be a területéről árajánlatokat és ezek alapján határozzon meg egy referenciaárat az elszámolható kiadásoknál. A komplex projekteknél az elszámolható költségek mellett lehetősége van az akciócsoportoknak 5 db elszámolható „speciális” költségtípussal kiegészíteni az elszámolható kiadásokat, amelyek között lehetnek valamely egyéb LEADER jogcímhez tartozó költség típusok vagy tetszőlegesen választott egyéb elszámolható költségtípusok.

Az előadások végeztével dr. Eperjesi Tamás elmondta, hogy a mai képzésen részt vettek Kondics Zsuzsanna és Szabados Mónika, akik a tegnapi képzésen is részt vettek. Megkérte őket, hogy összegezzék a két napon elhangzottakat, hogy mik voltak azok a kérdések, amik a mai napon nem merültek fel.

A délutáni szekció folyamán a jelenlévők 4 csoportba gyűltek, ahol is lehetőségük volt egy komplex vagy egy kisértékű célterület, illetve egy alapjogcím kidolgozására. A csoportok is két csoport került kialakításra, azért, hogy mindkét célterületet ki tudjuk dolgozni. Miután sikerült minden csoportnak a célterületek modellezésére, egymásnak bemutattuk a célterületeket, majd a „nagyközönségnek” is bemutatásra került egy kiválasztott célterület. Az előadók a bemutatás után elmondhatták a képzéssel kapcsolatos észrevételeiket, tapasztalataikat.

Dr. Eperjesi Tamás a képzés zárásaként elmondta, hogy újonnan regisztrációra lesz szükség az MNVH – nál, mivel megváltoznak a kódok. Ezután is minden regisztrált kapni fogja a hírleveleket is. Mivel meg fog újulni az MVH, illetve MNVH honlapja, ezért egy kérdőív kitöltésére kért meg minket, hogy segítsük az észrevételeinkkel az új honlap létrehozásával kapcsolatosan.