Észak-Alföldi Innovációs Díj pályázati felhívás 2014.

Az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB), a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség közösen Észak-Alföldi Innovációs Díj pályázatot hirdet az innovatív technológiában és/vagy termékfejlesztésben kiemelkedő vállalkozások számára.

Az Észak-Alföldi Innovációs Díj célja a nemzeti vagy az Észak-Alföldön kiemelkedő eredménnyel járó olyan fejlesztő munka, valamint kimagasló gazdasági teljesítmény elismerése, amely:

–     termékfejlesztést,

–     technológiai fejlesztést,

–     informatikai rendszerfejlesztést,

–     szolgáltatásfejlesztést

valósított meg saját vagy állami finanszírozásban. Pályázni lehet az utóbbi három évben végrehajtott sikeres innováció leírásával, képekkel, rajzokkal történő bemutatásával. A részletes formai követelményeket a pályázati útmutató tartalmazza.

A pályázatok elbírálását a DAB elnöke, a kamarák és az innovációs ügynökség véleményezése, illetve rangsorolása alapján végzi el, szakértők bevonásával (megyénként egy-egy díj kerül átadásra).

 A pályázatok benyújtásának helye, módja, határideje

Beadási határidő: 2014. október 10. (péntek) 14.00

A pályázatoknak az illetékes megyei kamara címére kell beérkezniük.

 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

5000 Szolnok Verseghy park 8.

e-mail: gazdasagfejlesztes.kamara@jnszmkik.hu

Fax: 06/56-510-628

Tel: +36/56-510-615

A pályázat eredményét az Innovációs Díj (kisplasztika és oklevél) átadásával a DAB elnöke és a kamarák elnökei közösen hirdetik ki, a Magyar Tudomány Napja alkalmából, 2014. november 10-én szervezett ünnepi ülésen.

 A pályázati útmutató letölthető az alábbi honlapról

 www.innova.eszakalfold.hu és a kamarai honlapokról

(www.hbkik.hu, www.jnszmkik.hu, www.szabkam.hu).

Nyertes Pályázók Figyelem!

Tisztelt Nyertes Pályázónk!

Megjelent az egyes jogcímek megvalósítási határidejét és utolsó kifizetési kérelmek benyújtási határidejét módosító 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet.

A rendelet az alábbi linkre kattintva letölthető.

1_2014_mvm_rendelet

 

LEADER Tábor Jászboldogházán

Emlékeztető

LEADER tábor Jászboldogháza

2014.07.21-2014.07.27 között került megszervezésre a LEADER tábor a jászboldogházi strandfürdő és kemping központtal. A tábort eredetileg Jászapátin bonyolították volna, de mivel nem volt lehetőség és kapacitás a Jász Világtalálkozó megszervezés miatt még a gyerekekkel is foglalkozni, így a jászság másik „vizes” településén Boldogházán bonyolítottuk le a programot. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelöljük a térség fiataljai részére a mezőgazdaság potenciálját. Cél a felnövekvő generáció számára vonzó alternatívát nyújtani az agráriumban való megélhetés bemutatására. További célunk a vidéki foglalkoztatás növelése, a helyi közösségeinek megerősítése, a vidéki életkörülmények és a népesedési mutatók javítása, a természethez közeli könnyed, de gyakorlatias oktatás/nevelés eszközeivel. A jászboldogházi strandfürdő egy olyan közeg, ahol ifjúsági tábor keretein belül tudták a fiatalok elsajátítani az agrárium és a turizmus kapcsolatát, annak diverzifikálását és multiplikátor hatásait.

Átfogó-hosszútávú célok:

Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása olyan kérdés, mellyel foglalkozni szükséges. Az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a táji és épített környezet értékeit megőrizve, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozásokat fejlesztve esélyt kell adni a vidéki élet megbecsültségének és vonzerejének helyreállításának. Cél a vidéken élők életminőségének átfogó javítása, ahol élni, dolgozni nem eleve hátrányt, hanem vonzó, egészséges és korszerű életkörülményeket, értéket jelent. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése: a vidéki térségek, települések – kiemelten a falvak és a tanyák gazdasági létalapjának megerősítése, újjászervezése, a vidéki gazdaság több lábra állítása, mindezzel a megélhetés biztosítása, a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás növelése a jövőnk zálogával az ifjú magyar új generációval partnerségben.

Konkrét célok:

Jászboldogházán, ahol a mezőgazdaságon belül, a növénytermesztés a háztáji jellegű állattenyésztés, és turizmus több típusa ( elsősorban vízi, emellett rendezvény ) is jelen van, olyan nyári táborozást indítottunk, ahol főként felső tagozatos gyermekek megismerkedhetnek a modern és tradícionális  mezőgazdasági munkafolyamatokkal, a természettel való harmonikus együttéléssel, elődeink hagyományőrző paraszti kultúrájával. Napközben foglalkozásokon vettek részt, valamint előadásokat is hallgattak. Esténként az aznapi elsajátított ismereteket feldolgozva tapasztalatcserét folytattak. A tematika a vidéki élethez való szándék elmélyítése olyan programokon keresztül, melyben a fő irányvonal az agrárium és a turizmus, mint életforma bemutatása/gyakorlása a diákok részére. A diákok megismerkedtek a háztáji állattartás és alapvető élelmiszerek, zöldségek megtermelésével, kissé visszaidézve a régi gyakorlati kertek világát. Ún. „kedvcsináló” tábor a strandfürdő ( mint szabadidős közösségi színtér ) adottságait kihasználva, a fiatalok helyben maradásának erősítésére, ahol a játszva okosodj elv alapján lehet a vidéket népszerűsíteni. A projekt bármely alföldi térség helyi akciócsoportjánál megállná a helyét együttműködésben, hiszen a vidéki térségek népességmegtartó szerepének erősítése mindenhol releváns feladat.

A résztvevő diákok 1 hét alatt megismerkedhettek az agrárium alapvető mechanizmusaival, a vidéki élet értékeivel, hagyományaival, benne rejlő lehetőségeivel, ami meghozhatja a kedvüket ahhoz, hogy Magyarországon maradjanak, és itthon keressék a majdani megélhetés forrásait. A projekt hozzájárul a fiatalok országból való kivándorlási folyamatának csökkenéséhez, a migráció megfékezéséhez, a vidéki lakosság elöregedésének megállításához. Az egy hetes táborban a diákok közösségben, együtt tevékenykedve jellemzően könnyed keretek között kaphattak ízelítőt a munkafolyamatokról úgy, hogy marad idő fürdőzésre, sportolásra, szabadidőre egyaránt.

Helyi viszonyok:

Jászboldogháza a térség legtöbb őstermelőjével rendelkezik, még mindig nyereségesen működik a helyi termelő szövetkezet, sok helyen még a háztáji állattartás is jellemző. Az agrárium meghatározó jövedelemszerzési forrás. Ennek ellenére a felnövekvő generáció nem, vagy csak alig találkozik már a munkafolyamatokkal élőben. Nincs gyakorlati elképzelésük sem a kerti, sem a szántóföldi növénytermesztésről, vagy az állattartásról. Régebben működtek az ún. gyakorlati kertek, ahol az alapvető folyamatokat megtanulták a gyerekek, de manapság már nincs ilyen jellegű foglalkozás, sok esetben jószágot sem látnak testközelből. A jászboldogházi strandfürdő egy olyan nyári közösségi platformja és központja lehet ennek a tábornak, ahol a turizmus mint szekunder jövedelem és az agrárium, mint a primer megélhetés forrása realizálódik a fiatalok előtt. Megismerkedhettek, hogyan tudják saját maguknak előállítani – otthoni konyhakertjükben is akár – a szükséges élelmiszerek egy részét. Erre építve demonstráltuk a vidéki megélhetés sokszínűségét és diverzifikálhatóságát a felnövekvő generáció számára, ami egy vonzó jövőképet vetít részükre.

Társadalmi hatások:

A lakosság és elsősorban az ifjúság élete helyi értékeken alapuló tudással lehetőségekkel gazdagodik, megismerik az agrárium és a turizmus lehetőségeit, mellyel mindennapi életükben jellemzően nem találkoznak. A mezőgazdaság a térségre jellemző megélhetési forma évtizedek, évszázadok óta, melynek újjáélesztésével életképesebb társadalom jön létre, közös múlt pedig a kapcsolatok kialakulásához vezet a közösségen belül, mely az összefogás és együttműködés alapját teremti meg. A projekt hatására kialakul a fiatalokban a helyi identitástudat, nem csak a közösséghez, a településhez is nő a kötődés, melynek következtében nő a települések népességmegtartó ereje és csökken az elvándorlás, migráció mértéke. A vidéki térségek népességmegtartó és eltartó ereje erősödik, az identitás attitűdje életformává válik.

Környezeti hatások:

A megfelelő agrár környezet-gazdálkodással hozzájárulunk az ökoszisztéma egyensúlyban tartásához, amellyel földjeink hosszú távú fenntarthatóságát biztosítjuk. Magyarország meghatározó természeti erőforrását a földtőke jelenti. Az ökológiai gazdálkodásnak meghatározó szerepe lesz a Magyarország 2020 program tízéves agrár- vidék- és környezeti stratégiájában. Természetesen nem arról van szó, hogy mindenki újra háztájival foglalkozzon, hanem amennyiben lehetősége van a vidéki lakosságnak, akkor használja ki konyhakertjét, termelje meg saját maga otthonában az alapvető élelmiszereket családjának.

Gazdasági hatások:

A projekt hosszútávon fejti ki igazán hatását. Amennyiben sikerül eredményeket elérni a vidéki életforma vonzóvá tételével, és csökken a migráció, akkor erősödni fog a vidék népességeltartó szerepe. A helyben megtermelt élelmiszerrel a családok megtakarítását érhetnek el. Az élelmiszerre szánt pénzt másra is elkölthetik, jellemzően gazdaságuk fejlesztésére is. Az önfenntartás után a következő lépés a helyi piacokon való saját termék értékesítése lehet, ami ismét további bevételeket generálhat, ami az üzemméreteit növeli a vidéki családok számára. A minőségi helyi termék a turizmussal összeköthető, hatásos marketinggel a meglévő hungarikumok száma tovább erősíthető. A tábor tematikájának a legfontosabb mondanivalója a LEADER, mint a vidékfejlesztés egyik legfontosabb helyi lehetőség megismertetése a fiatalokkal. Minden nap előadásokat hallgattak a LEADER legfontosabb célkitűzéseiről, az uniós források elosztási mechanizmusairól, valamint a kézzel fogható helyi fejlesztésekről, amelyek már a LEADER-nek köszönhetőek Jászboldogházán és persze a Jászságban is.

A tábor legfontosabb mérföldkövei időrendben a programok alapján:

2014.07.21.- érkezés a táborba, előadás helyi termék VS. McDonalds. Ebéd, majd utána a globalizáció hatásai a helyi közösségekre előadás. Vacsora, majd utána LEADER bemutatása

–          1. rész

2014.07.22.- reggeli, majd busszal indulás Tápiószelére az agrobotanikai intézetbe, ahol üzemlátogatáson vettek részt a diákok. Ezután Újszilvásra mentek tovább, ahol az ország egyik legjelentősebb megújuló energiával gazdálkodó napelemparkjában tettek látogatást, és hallgattak hasznos előadásokat. Ezután strandolás vacsora és a LEADER bemutatása

–          2. rész.

2014.07.23.- reggeli, majd kommunikációs előadás következett egészen délig, majd ebéd, szabadprogram, strandolás, vacsora után pedig LEADER bemutatása

–          3. rész.

2014.07.24.- reggeli, majd busszal indulás Jánoshidára, ahol a nemrég átadott szennyvíztisztító telepen hallgattak előadást és tekintették meg a technológiát. Ezt követően a jásztelki Regio-Kom regionális hulladék feldolgozó üzembe mentek át, ahol ismét üzemlátogatáson és előadáson vettek részt. A hallottak után kicsit lazább program a jászberényi állat és növénykert következett, majd pedig ismét strandolás, vacsora, majd előadás a LEADER-ről

–          4. rész.

2014.07.25.- reggeli, majd szituációs gyakorlatok, tréningek előadás következett, egészen délig, majd ebéd után még ennek a zárása. Ezt követően kerékpártúra következett a „jakabi” határba, ahol növény és állatvilág vizsgálat és szemle zajlott, mielőtt egy helyi méhész méhcsaládjához értek, ahol beöltözve előadást hallgattak és a rovarok mézgyűjtési folyamatát tekinthették meg a diákok. Ezt követve helyi termékek bemutatója és kenyérlángos készítés zajlott a tájházban. Vacsora után a LEADER bemutatás

–          5. rész.

2014.07.26.- reggeli, majd szabadprogram, ebéd, majd kerékpártúra a zagyva növény és állatvilágának megtekintése. Utána strandolás, majd vacsora után a LEADER bemutatás

–          6. rész.

2014.07.27.-reggeli, szabadprogram, közös főzés helyi termékből, táborbontás.

A gyerekek egész héten hasznos és változatos programokkal ismerkedve a játszva okosodj elv alapján tudták a látásmódjukat tágítani. A program nagyon jól sikerült, várják a következő LEADER tábort

Támogatást kapnak az orosz embargó sújtotta termelők

Az orosz embargó által sújtott magyar zöldség-gyümölcs termelők is igényelhetnek már uniós támogatást, a gazdáknak azonban igyekezniük kell az igények benyújtásával, mert az EU a forrásokat a beérkező igények sorrendjében ítéli oda – közölte a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor felidézte, hogy az Európai Unió (EU) az oroszországi embargó által sújtott zöldség-gyümölcs ágazat megsegítésére közösségi szinten 125 millió eurónyi forrás biztosításáról döntött. Hozzátette, hogy a minisztérium soron kívül megalkotta az intézkedés végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek legnagyobb köre a legkisebb adminisztráció mellett támogatáshoz juthasson.

Az Oroszország által augusztus 7-én bevezetett importtilalom különösen sújtotta a zöldség-gyümölcs ágazatot. Ennek következtében nagy mennyiségű eladatlan zöldség-gyümölcs maradt feleslegesen az unió piacán.

Az így kialakult piaci válság kezelésére az Európai Unió szeptember 1-jén rendkívüli intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a felesleges termékmennyiséget a piacról kivonja, ezzel a termelők kára csökkenjen. Az intézkedés a paradicsomra, sárgarépára, káposztára, paprikára, karfiolra és brokkolira, kígyó és konzerv uborkára, gombára, almára, körtére, szilvára, bogyós gyümölcsökre, csemegeszőlőre és kiwire vonatkozik – tette hozzá a miniszter.

A döntés értelmében az EU támogatja a piacról kivont árumennyiség ingyenes szétosztását, de ezen túlmenően a korlátozott mértékben támogatható célok közé tartozik, ha állatokkal etetik fel az árut, vagy biogáz üzemekben használják fel, de az is, ha be sem takarítják a termést. Az unió az intézkedésben részt vevő termelői szervezeteknek és egyéni termelőknek támogatást fizet, amely részben kompenzálja a piacuk elvesztéséből eredő károkat.

Hozzátette: a piacról kivont és ingyenesen szétosztott termékek kedvezményezettjei lehetnek a karitatív szervezetek, az iskolák, óvodák, kórházak, és büntetés végrehajtási intézmények, valamint csökkentett támogatás mellett az önkormányzatok és más társadalmi szervezetek.

Az uniós intézkedésben való részvételi szándékukat a termelői szervezeteknek és a szervezetekben nem tag egyéni termelőknek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kell bejelenteniük. Ehhez előtte megállapodást kell kötniük a piacról kivont árut fogadó intézménnyel, szervezettel.

A megállapodásba a miniszteri rendeletnek megfelelően bele kell foglalni a termék átadásának és átvételének feltételeit, valamint arra való kötelezettségvállalást, hogy az átvevő szervezet a zöldséget és gyümölcsöt az arra jogosultaknak ingyenesen szétosztja, vagy más, a rendeletben meghatározott módon hasznosítja.

A szaktárca mindent megtesz, hogy az intézkedésben résztvevőket hatékonyan tájékoztassa, és így a lehető legkevesebb zöldség és gyümölcs vesszen kárba – közölte a miniszter.