Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodásról nyilatkozott az MTI-nek.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy korábban nem látott mértékű tőkeinjekcióra számíthatnak a kkv-k, és jelentős autópálya-építési program is indul, hogy a tervek szerint 2018-ra minden sztráda elérje az országhatárt.

A múlt héten elfogadott megállapodást várhatóan szeptember 11-én írja alá Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke – mondta a miniszter, nagy sikernek nevezve a megállapodás megkötését, különösképpen azért, mert “manapság sokan próbálják nyomás alatt tartani az EU-t, hogy pénzügyi vagy politikai szankciót alkalmazzon Magyarországgal szemben”.

Lázár János frappáns válasznak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal. Kiemelte, ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig.

“A 2014-2020-as fejlesztési időszak érdemben fogja megváltoztatni az országot, a támogatás egy sokkal versenyképesebb, gyorsabban növekvő gazdaság feltételeit biztosítja” – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, közölve, hogy az első pályázatok még idén ősszel megjelennek, a pénzkiosztás rendszere pedig “az eddiginél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, bürokrácia- és korrupciómentes lesz”.

A politikus a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy míg 2007-2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik.

Az említett 60 százalékos részből alapvetően a magyar nemzeti érdekkörben lévő kis- és középvállalkozásokat fogják támogatni – erősítette meg, hangsúlyozva, hogy “ekkora tőkeinjekcióra, ekkora pénzügyi támogatásra a 20. és a 21. században nem volt példa Magyarországon”.

Lázár János kifejtette: az EU-s pénzekről szóló tárgyalások során Magyarország kiemelten fontosnak tartotta az úthálózat-korszerűsítését.

Így megvalósulhat az a kormányzati elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt: az M3-as Kárpátalja felé két határátlépési ponttal, de lesz egy M4-es “kikötési pont” is Debrecen és Nagyvárad vonalában. Megépül a Kassa-Miskolc közötti autópálya-szakasz, folytatják az M2-es sztráda építését Vác és a magyar-szlovák határ között, az M6-os eléri majd a déli határt, sőt arra is reális esély van, hogy az M8-as szintén elérje az országhatárt. Megkezdődik továbbá az M9-es autópálya építése, és megépül az új komáromi Duna-híd – részletezte a terveket. Hozzátette, cél az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék az autópályákhoz.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak.

A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal nagy nyertese a büdzsének – értékelte.

Lázár János azt is az eredmények között említette, hogy megmarad a vállalkozások vissza nem térítendő támogatása.

Színpompás virágok, divatos csokrok, családi hétvége – 20. alkalommal is Hortus Hungaricus, az ősz legnagyobb kertészeti szakkiállítása és vására szeptember végén Szigetszentmiklóson.

 Szeptemberben újra megnyitja kapuit a Nagybani Virágpiac és virágillatba borul Szigetszentmiklós, ahol 20. alkalommal rendezik meg a Hortus Hungaricust, hazánk legnagyobb kertészeti szakkiállítását és vásárát. Ha szeretné látni a legdivatosabb lakberendezési tippeket, vagy a legszebb virágújdonságokat, akkor kihagyhatatlan programot nyújt az egész családnak a három napos rendezvény.

 Kellemes kikapcsolódást nyújt a kert, virág és a lakberendezés szerelmeseinek a szeptember 19-21. között megrendezendő kiállítás, melynek idén ismét a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac ad otthont. A látogatók 20. alkalommal, mintegy 3500 négyzetméteren nézhetik meg a hazai ágazat valamennyi területének, és a hozzá kapcsolódó feldolgozó, dekorációs és kertépítő iparág színe-javát.

 A kiállítás mellett – ahol várhatóan az egyik leglátványosabb a Magyar Termékeket felvonultató, 500 négyzetméteren elterülő látványstand lesz – kedvezményes vásáron szerezhetik be az érdeklődök lakásaik belső és külső terének díszítéséhez szükséges növényeket vagy dekorációs tárgyakat, de mindemellett érdemes lesz a hazai kézműves termékek bővülő palettáját is megkóstolni.

 A színpompás virágok kedvelőinek folyamatos virágkötészeti bemutatókkal kedveskedünk, de „Legszebb őszi csokor” címmel virágkötészeti pályázatot hirdetünk meg, amelyre bárki jelentkezhet. A kézben kötött csokor készen hozható, bármilyen virágkötészeti stílusban elkészíthető, a részletes jelentkezési feltételekről tájékozódjon a rendezvény honlapján.

A család férfi tagjai kipróbálhatják a legújabb kerti kisgépeket, és nagy látványosság lesz a láncfűrészes világbajnoki bemutató. A lakberendezési trendek iránt érdeklődőknek ad új ötleteket a negyedik alkalommal megrendezendő Enteriőr Lakberendezési Verseny és Kiállítás, melyben bemutatni kívánjuk, hogy a növényekkel, virágokkal díszített lakások élhetőbb minőséget biztosítanak lakóik számára.

 Már hagyományosan kiállítjuk a Hortus Hungaricuson az Óvodás Kertépítő Versenyen résztvevő intézmények ovis kiskezei által készített pályaműveket, amelyekből legutóbb is több mint 120-at tudtunk megmutatni. A legkisebb kertépítők mellett a hazai kertépítő iparágban már bizonyított szakemberek is megmutatják a jelenlegi kertépítési trendeket, amelyekből az érdeklődők saját otthoni kertjükbe is ötleteket tudnak meríteni.

A család legkisebb tagjait sem hagyjuk unatkozni, hiszen szombaton és vasárnap is gyermekműsorokkal várjuk őket a szabadtéri színpadon, de részt vehetnek egy öt állomásos ÖKO játékban, ahol kiszámolhatják ökológiai lábnyomukat vagy megismerhetik a komposztálást, de kipróbálhatják az Óriás szelektív csúzlit is, és ha ez még mindig nem lenne elég, akkor Öko kézműves szigetünkön a kézügyességüket is tesztelhetik. A rendezvényre ingyenes Virágjáratok indulnak, de a gépkocsival érkezők is ingyenesen parkolhatnak.

Részletesen rendezvényünkről a www.hortushungaricus.hu oldalon tájékozódhat.

A 2015-ben induló új közvetlen támogatási rendszer számos új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, melyek közül a legfontosabb a zöldítés követelményrendszere. Magyarországnak – ahogyan mind a 28 tagállamnak – 2014-ben többlépcsős bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie az Európai Bizottság felé a közvetlen támogatás zöldítési eleméről. Az alapos előkészítő munka eredményeképpen 2014. július végén hazánk teljesítette a bejelentés első fordulóját, mellyel megalapozta a magyar zöldítési modell 2015-től alkalmazandó keretrendszerét

A 2015-től alkalmazandó szabályok kialakításakor a Kormány minden tekintetben figyelembe vette a hazai mezőgazdasági termelés adottságait, és a közösségi jogszabályok adta lehetőségeket alaposan mérlegelve a lehető legegyszerűbb rendszert, a legkisebb többlet-adminisztrációt és a feltételek teljesítéséhez a lehető legkisebb többletköltségeket jelentő megoldásokat alkalmazza.

Az új szabályok értelmében a gazdáknak három zöldítési gyakorlatot kell végezniük, így a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület fenntartását.

Minden olyan termelőnek, aki 15 hektárnál nagyobb szántóterülettel rendelkezik, ki kell jelölnie 5%-os arányban ökológiai fókuszterületét. Ezt megteheti saját területén vagy bizonyos típusú fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédos területeken is. A termelőknek az összes jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterület-típus elszámolására megadjuk a lehetőséget, a hazánkban igen ritka tájelemnek minősülő kőfal kivételével. A szomszédos területek beszámításához a Földművelésügyi Minisztérium meg kívánja teremteni a jogi hátterét a jogszabályban előírt, Magyarországon nem földhasználati nyilvántartás köteles és akár nem a termelő kezelésében álló területek ökológiai célterületként való elismertetésére.

A vetésszerkezet tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával.

Az állandó gyepek nyomonkövetése nem gazdaságonkénti kötelezettség lesz, hanem továbbra is országos szinten történik majd.

Részletek a közlemény mellékletében, mely elérhető innen…